Újszínház - Klasszikus értékek. Magyarul.

Bemutatók

2016/2017–os ÉVAD tervezett bemutatói

 

NAGYSZÍNPAD
 
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (2016 október 14.)
történelmi színmű
Rendező.: Seregi Zoltán
 „A föld ne forogjon, hanem álljon”: ezek Baradlay Kázmér utolsó atyai szavai a dicső negyvennyolcas magyar szabadságharc előtt napokban. Ekkor azonban a világ végérvényesen megváltozik. Minden másképpen alakul, mint ahogy a családfő eltervezte. Akinek jeles polgári karriert szán, feláldozza magát a haza oltárán, akinek remete életet jelöl ki, megnősül, a legidősebb fiú sem marad otthon, hanem elindul az önálló élet felé. A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A színes történelmi tabló szereplői, Haynau, Zichy gróf, Tallérossy Zebulon, a Plankenhorst lányok. Mindehhez a díszlet a tizenkilencedik századi magyar nemesi élet romantikus színhelyei: kastélyok és bécsi báltermek világa. Tolcsvay Béla zenéje teszi felejthetetlenné az élményt, aki Jókai verseit zenésítette meg egyedülálló hangszerelésben.



Szerb Antal: EX (2016. december 16.)
zenés vígjáték 3 felvonásban, 4 képben
Rendező.: Kerényi Imre
Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azokat a korlátokat,  amelyek őt a közönséges halandóktól elválasztják. Forradalmat szervez  maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon,  amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Nem marad más választása;   szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége. Szerencsére, vagy a  véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy ő saját maga: azaz VII. Olivér exkirály. Ez a legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata. Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint. A személyiség körülhatárolása és kigúnyolása. Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff  angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt az izgalmas regényt, s  nem sokkal ezután „Ex” címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.


Móricz Zsigmond: Sári bíró (2017. március 3.)
vígjáték
Rendező.: Nagy Viktor
 A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.
 Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: A két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben. A terv remekül beválik. A régi bíró megmenekül megunt hivatalától, a szerelmesek megkaphatják a suszter házát a falu közepén és egymást. A hatalmát veszni féltő bíróné végül megenyhül és örömmel fogadja a családba Lizit, aki méltó folytatója anyósa család- és faluirányítói munkásságának, és így Sári bírónénak is megmarad a beleszólása a közügyekbe.
Anélkül, hogy az előadás aktualizálni kívánna örökérvényű és tökéletesen mai, Nagy Viktor rendezésében egy múltat és jelent összekötő, sok zenés, édes-bús vígjátékká bővül, mely megejtően festi le ennek a falusi kis világnak igazságait, humorát és érintetlen báját.

 

IV. KERESZTÉNY SZÍNHÁZI FESZTIVÁL (2017. február)


BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Gyökössy Zsolt: A második teríték (2016. szeptember 23.)
színjáték két részben
Rendező.: Gyökössy Zsolt
Gyökössy Zsolt, színházi- és televíziós rendező, a szórakoztató műsorok avatott mestere, legújabban drámaírásra adta a fejét. A második teríték című színjátéka izgalmas kamaradarab, melynek helyszíne egy európai nagyváros, azon belül is egy házaspár lakásának szalonja. A történet frissen jelen-idejű.
Robert Adam NATO főtiszt, szupertitkos kiküldetésben szolgál a Közel-Keleten, védi Európa békéjét. Egy NATO csúcstalálkozóra érkezik Európába, de arról is rendkívüli eltávozást kap. Százharminc perce van amit otthon tölthet, így egyszer csak becsenget saját lakása ajtaján. A cseppet sem meglepett felesége, Rita, nyit ajtót. Az idegileg a végső határokig kimerült főtiszt az asztalon két terítéket talál. Tébolyult gyanakvásba kezd, faggatja feleségét, hogy ki mást várt. Féltékenysége feledteti vele, hogy ezen az estén ünneplik a 25. házassági évfordulójukat, hiszen ezért tért haza. Az asszony hiába bizonygatja, hogy minden este a férjét várja, pergő, folyton új témába kapó párbeszédükből kiderül, hogy bár nagy szerelemmel és bizalommal viseltetnek egymás iránt, sok alapvető kérdésben nem értenek egyet, politikailag sem. Az asszony könyörög férjének, hogy szereljen le. A házaspár vitája „akut” témához ér, kiderül, hogy fiuk, Peter, aki a Vöröskereszt orvosa egy muszlim lánnyal szeretne élni. Egy népet pusztító katona fia, ugyanazt a népet gyógyító doktorrá szeretne válni. A feszültség egyre fokozódik, ahogy a katona látogatásának ideje a végére jár. Majd Robert telefont kap a főnökétől, aki utasítja, hogy nézze a NBC híradóját. Mindketten döbbenten nézik végig élő egyenes adásban, ahogy Peter szerelmének faluját lebombázzák. Elérkezik a búcsú és vele a végső fordulat, lövés dördül az erkélyen…
 Az izzó hangulatú, egyre sodróbb és nagy tanulságokban bővelkedő történet igazi kortárs bemutatót ígér a két szereplő /Kökényessy Ági és Kaszás Géza/ idegi játékára tart számot, (aktualitása miatt is) a nézők garantált borzongatása közepette.


1956-os drámapályázat nyertes színműve (2016. október 21.)
 

Kocsis István: Megszámláltatott fák (2017. április 21.)
dráma
Rendező.: Csiszár Imre
A dráma hőse egy német katonatiszt, aki áldozati szerepet vállal. De mi készteti arra, hogy vállalja a mártíromságot? Mivel érdemelte ki  áldozati küldetését? Három próbát áll ki. Az elsőben egy ártatlanul halálraítélt falu helyett a falu mögötti erdőt löveti szét. A másodikban készen áll arra, hogy feláldozza a saját lelkét, hogy a katonáiét megmenthesse.  A harmadik próbája nem más, mint a fák számláltatása. Természetesen értelmesebb foglalatosságot is kitalálhatna, például átállhatna az ellenség oldalára, ha nem döbbenne rá arra, hogy az ellenséges hadseregek parancsnokai sincsenek könnyebb helyzetben. Ők sem hisznek semmiféle igazságban. Ráadásul a háború egyesélyes: azok győznek, akiknek a győzelmét eltervezték a háború igazi felelősei…