2021. június 18.

Elhunyt Nagy Zoltán színművész!

Nagy Zoltán

Ivánka Csaba- és Aase-díjas színművész

/1943. április 4- 2021. június 16/

 Tragikus hirtelenséggel, sietve távozott közülünk Nagy Zoltán, mindenki Zoli bácsija.

 Látom nap nyújtotta árnyékát, ahogy közeledik a művészbejáró felé cipelve mindig degeszre tömött natúr bőr aktatáskáját tele irodalommal: folyóiratokkal, könyvekkel és szövegkönyvvel. A maga csendes, illedelmes módján, senkivel össze nem téveszthető alakjával, valószínűtlen magasságával, megannyi egyénített figura megtestesítője, – bármilyen is, ha Zoli játssza mindig kicsit más… Pár kedves szó, egy mosoly jut mindenkinek a bejáratnál. Aztán végtelen alázattal veszi birtokba az utolsó öltözőt a folyosón, ahol a jelenésig olvas, művelődik. Sokszor ajánl könyveket színésztársainak, lelkesen mesélt friss olvasmányélményeiről. A színpadra lépve csöndessége feloldódik, élni kezdenek szemei, komolyan koncentrál, aztán értelmet nyernek a kiejtett szavak, írói gondolatok, a színpadi szituáció, érces hangja belengi a teret, minden figyelem rászegeződik. Ekkor felébred benne a kópéság, már szája szögletében látszik, hogy jön, dagad és szárnyra kel fő fegyvere: a humor. Szórakoztatni, viccelődni, ehhez mindig nagyon értett. Humorának kulcsa: őszinte egyszerűsége, szinte naiv rácsodálkozása a világra és persze tehetségének, játékosságának kiapadhatatlan tárháza.

 Legendás „félremondásait” kollégái évekig emlegették nevetve, minden idők legjobb színházi sztorijai között, például a Vidnyánszky Attila jegyezte Bolha a fülben vagy a híres Jíri Menzel rendezte Még egyszer hátulról című előadásokban („megyek, kicsit szétszaladok az emeleten”, vagy „először frám hozta a rázt…”, vagy „szatír tacskók” – papírzacskók helyett). Mayenburg: Csúnyájában, Schefflerként („Gondolja, hogy felül invesztál, alul meg spúr?”, – spórol helyett.) Feledhetetlen volt – jó barátja, Zalán Tibor meséjében, Nagy Mari rendezésében – az Angyalok a tetőnben Gomulka bácsija, (gonosz házmestere), A Keleti Pu., földi életből távozó polgármestereként, vagy az Ábelben szintén a halálba induló igazgatóként. Furán félelmetes, mélyen emberi Lucifer lehetett az Ember tragédiájában, önmarcangoló Lőrinc barát és Montague volt a Romeo és Júliában. Minden szerepében mást és más, izgalmas karaktert épített. Ilyen: öregura a Roberto Zuccoban, Ál-Anzelme – A fösvényben, Vívómestere – az Úrhatnám polgárban, pátriárkája – a Bizáncban, de nagyszerű alakítása a Ricse államtitkára, a Kőszívű – Pálja, Az az a szép, fényes nap – Böngéje, a Woyzeck – Doktora, a Szégyentelenek – Cancianoja, A Doktor Faustus vagy az Übü király több szerepe, de Az István, a király – Asztrikja is.  Aztán budapesti Nemzetiben, a Várszínházban töltött évek legfontosabb szerepei: Galilei, Fizikusok, Tiszták, János király, Koldusopera, stb. Emlékszem, mekkora derültség támadt, mikor A vörös bestiában először jelent meg skótként, szoknyában vagy a Fatornyokban öreg cserkészként, sortban. Ami igazán ő, igazán jellemző kedves játékosságára, az az, ahogyan A funtineli boszorkányban mondja, szinte „énekeli” Nevetős Birtalan szerepében, hogy „Kislány! Kislány!”

 Több mint 50 évet töltött a pályán, életműve majd 300 színházi-, televíziós- és filmszerep, felsorolni is lehetetlen. Megannyi karakter, szín és világ ábrázolása. Érzelem-gazdag, megható, vagy humoros alakításai meghatározó élménnyé válnak, kitörölhetetlen nyomot hagynak bennünk.

 1966-ban végzett a szegedi tanárképző főiskolán, magyar-történelem-ének szakon. Művésszé a Szegedi Egyetemi Színpadon érett. Talán nem mindenki tudja róla, de nagyon szép énekhangja volt, nem csoda, hogy pályája egyik csúcsát jelentette a szegedi La Mancha lovagja címszerepe és hosszú időre meghatározta színészi megítélését alakításának ünnepelt sikere. Don Quiote, a nagy szerelem!…

 Egy kis megszakítással teljes pályafutása alatt társulatok tagja: Szegedi Nemzeti Színház, Veszprémi Petőfi Színház, Szolnoki Szigligeti Színház, budapesti Nemzeti Színház és 1998-tól haláláig az Újszínház.

 Vendégművészként játszott a Gyulai Várszínház, az Egyetemi Színpad, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szkéné Színház, a Rock Színház, a Madách Színház, a Karinthy Színház, az Arany János Színház, a Fővárosi Nagycirkusz, a Vörösmarty Színház, az Óbudai Társaskör előadásaiban. Művészi munkája mellett zenés darabokat rendezett a Pomázi Zeneiskolában.

 Drámai karaktereiben fenyegető, igazságát, erejét, hatalmát fitogtató alakokat formált, míg a színpadon partnereire figyelő, őket tiszteletben tartó, fegyelmezett színészként ismertük. Filmszerepeiben talán még letisztultabb, érzékenyebb játékát élvezhettük: Szerencsés Dániel, Te rongyos élet, Villanyvonat, A kegyenc, A kertész kutyája, A fekete bojtár, Hatásvadászok stb. Legtöbben a Família Kft-ből (Kövér Lajosként) ismerik .

2020. május 8-án, még így üzent az Újszínház Facebook oldalán videó üzenetben, Nagy László versével bíztatva közönségét: „… Adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet…”

 Színházi munkáin túl minden szervezett eseményen részt vett. A Keresztény Színházi Fesztiválra A lélek fegyverzete címmel önálló estet szerkesztett, versekből, prózákból és klasszikus zeneszámokból (Soltész Enikővel). Ezt a műsort aztán beemelte a színház repertoárjába. Sokszor megkacagtatta kollégáit a büfében rendszeresített faliújságjával, melynek Irodalmi kacajok címet adta, szellem és szellemesség jellemezte ebben is. Jókat szórakozott maga is a gyűjtés közben, válogatás során, sandán figyelte mit szólnak hozzá. Ezt nagyon élvezte, és máris készült a következő heti újdonságok vadászatára. A Köszönjük Gálán, októberben, amit a „pandémia hőseinek” állított össze az Újszínház még egyszer, utoljára elénekelte Don Quiote belépőjét, Dörner Györggyel, aki Sancho Panzá-t alakította mellette.

 Valósággal rajongtak érte stúdiósai, felejthetetlen vizsgaelőadásokat rendezett. Emlékezetes például az Új Színház Stúdiójában színpadra vitt Kaukázusi krétakör (Brecht), de kamatoztatta színészpedagógusi tudását, színészmesterség oktatással a Nemzeti Stúdiójában és Gór Nagy Mária Színitanodájában is korábban. Tanítványai csüggtek szavain, sokan köszönhettek alapos felkészítést, sikeres felvételit és fényes karriert neki.

 Több mint tíz évadon át egy társulatban dolgozott Ivánka Csabával, akivel ezen évek alatt igen jó emberi és művészi kapcsolatba került. 1980-tól a szolnoki Szigligeti Színházban, később a régi Nemzeti Színházban. Több nagyhírű produkcióban, például Az ember tragédiája Paál István által rendezett legendás előadásában, és az Amerikai Elektra Szurdi Miklós rendezésében bemutatott szolnoki előadásban. Később a Nemzeti Színházban és a Várszínházban Kerényi Imre rendezéseiben, például a tíz éven át játszott Csíksomlyói passió előadásában, vagy Szörényi-Bródy: István, a király című rockoperájában, a Királyasszony lovagja és Az ember tragédiája Vámos László rendezte előadásaiban, és Németh László Galilei című, Sík Ferenc által rendezett színművében is egymás partnerei voltak. Nagy Zoltán színészi munkáját Ivánka Csaba nagyra értékelte, és rendezéseiben: az Egyetemi Színpadon 1984-ben bemutatott Paul Valéry A lélek és a tánc című művében, a Várszínházban Csokonai Karnyóné szerelme előadásában, később a Nemzeti Színházban Remenyik Zsigmond művében, a Kard és kocka című színjátékban fontos, meghatározó szerepeket osztott rá.

 Amikor 2017-ben megkapta az Ivánka Csaba díjat, így méltatta Zalán Tibor: „Van egy színész, aki háromszorosan is nagy. Nagy egyszer a nevében, nagy másszor a termetében, s harmadszor nagy kvalitásban.” A szobor ma is az olvasólámpa mellett áll, az ágya mellett. A rákövetkező évben pedig Aase-díjas lett, mellyel nagy büszkeséget és dicsőséget szerzett színházának, nagyon örült neki, a gratulációkat szerényen fogadta.

 Derű, könnyedség és szerethetőség jellemezte minden eljátszott figuráját és őt magát is civil életében. Kollégái mindig érdekelték, nagy figyelmet fordított válogatás nélkül mindenkire, törődött az emberekkel. Soha nem mulasztott el tudakozódni házastársak, gyerekek hogyléte felől. Elegáns figyelmesség és tapintat jellemezte. Valami egészen misztikus módon a színház részévé vált. Magát a társulatot testesítette meg. Mindig bent volt, ha kellett, össze lehetett futni vele, és ha nem, tudtuk, hogy majd jön…

 Családját, két fiát és unokáit szerető egyszerű közemberként élt, Pomázon. Néha kiült a helyi kocsma teraszára, ott is viccelt az emberekkel vagy olvasgatott. Esetleg Kenesére ugrott le a nyaralóba a színházi nyári szünetekben, a nagy fa alatt nosztalgiával emlékezett drága feleségére, aki ott nyugszik a kenesei temetőben. Komoly műtéte, majd a felesége jóval később bekövetkezett halála után, a pandémia bezártsága és színház-nélkülisége volt az, ami igazán megviselte egészségét. Ennek ellenére sohasem panaszkodott, gondolván; ha színház van, minden van. Végül, a pandémiás leállásból visszatérve, a sors kegyelméből, mintegy „jutalomjátékul” négy általa szeretett előadás eljátszása megadatott számára:  A bolondok grófja, A vörös bestia, a Madarak és a Megszámláltatott fák szerepei, melyekben sajnos, utoljára találkozhatott vele szerető közönsége. Utolsó pillanatig ott volt velünk, köztünk a színházban. A Császármorzsa című új bemutatót kétszer is megnézte, csak azért, mert tetszett neki. Hogy elbúcsúzni tért-e be hozzánk? Sosem tudjuk meg…

 Most már csak az emlékeimben látom, ahogy a szokott módon kifelé lépdel a színház parkolójában a Székely Mihály utca felé. Mára végzett. A nagy alak mögött csak növekszik, nyúlik árnyéka, már sziluettje sem látszik, csak a nagy fény, amiben derengve elfogy a nyúlánk alak, de az árnyék is. Majd nagy csend támad, borzalmas, fülsiketítő nagy csend. Megállok belerévedve e némaságba: milyen hirtelen, sietve távozott, hogy eltűnt! Mint ahogy vége egy előadásnak, ahogy elmúlik a mondanivaló, kihunynak a hangok és a fények, a maga csendes, diszkrét módján itthagyott. Talán éppen most, az égi társulatban Bubik István, Huszár Zsolt, Bicskey Lukács, Nagy Sándor (Ádám Tamás), Csurka László esetleg Csukás István fogadja őt örök derűvel.

  Jó utat, Zoli bácsi! Nyugodj békében, Búsképű lovag! Isten Veled, Te drága Nagyember!

További Hírek

2021. június 5.

Abszolút siker Gyurkovics abszurdja

A helyszín egy piciny szoba, az ágyban egy házaspár éli át a szerelem skizofréniáját. Intim helyzetbe…
Részletek

2021. május 12.

Színészek és karakterek -Császármorzsa-próbanapló

A színészek már a színpad körül várták a próba kezdetét. Kezükben szövegkönyv, félhangosan mormolták a szerepeket,…
Részletek

2021. április 29.

Kötelező a maszk és a védettségi kártya!

Kedves Nézőink! A májustól kezdődő előadásokon a maszk hordása továbbra is kötelező, illetve az előadást csak…
Részletek