Herczeg Ferenc történelmi művében a szereplők nagy része létező személy, bár a valóságnak nem minden részlet felel meg.
Tény: valóban II. Mehmed szultán foglalta el Konstantinápolyt, mindössze 21 éves korában. Az oszmán szokásoknak megfelelően II. Mehmed felvette az elfoglalt város uralkodójának címét, így nemcsak szultánnak, hanem császárnak is szólíttatta magát. Ezért szerepel az ismert mesében így: “Kukurikú, török császár (és nem szultán), add vissza a gyémánt félkrajcáromat!”
Fikció: Herczeg Ferenc Bizánc című darabjában Mehmed fivérének, Ahmed khánnak is fontos szerep jut, de a krónikák szerint a szultán két fiútestvére, Ahmed és Ali is meghalt még gyerekként, ezért kerülhetett hatalomra Mehmed, harmadszülött fiúként.
Az új uralkodó Bizánc elfoglalása után három nap vérengzés és szabadrablás a keresztényeknek még azt is engedélyezte, hogy új pátriárkát válasszanak maguknak. A harangok azonban örökre elnémultak Konstantinápolyban: a Hagia Sophia templomból mecset lett.
II. Mehmed 30 évnyi uralkodása alatt 12 országot hódított meg és 200 várost kényszerített megadásra.
Bizánc – tudta ezt?
Herczeg Ferenc történelmi művében a szereplők nagy része létező személy, bár a valóságnak nem minden részlet felel meg.
Tény: Lukasz Notarasz valóban a bizánci birodalom legmagasabb rangú főnemese volt, Konstantinápoly ostroma idején a bizánci hajók főparancsnoka. Nem értett egyet XI. Konstantin császárral, aki a Nyugatról érkező segítség reményében egyesítette volna a római katolikus és a görögkeleti egyházat. Notarasz azonban úgy vélte: “Jobb a szultán turbánja, mint a pápai tiarája”
Szintén folyamatos vitában állt a Bizáncot védelmező genovai zsoldosok vezérével, Giovanni Giustiniani Longo–val, ezt Herczeg Ferenc is így írta meg színdarabjában.
Lukasz Notarasz valójában túlélte Bizánc ostromát, úgy tűnt II. Mehmed megkegyelmez neki, ám végül a hadvezért és családjának minden férfi tagját kivégeztette, a feleségét eladta rabszolgának. Egyedül a lányainak sikerült megmenekülni, ők távol szülőföldjüktől élték le hátralévő éveiket.
Bizánc – tudta ezt?
Herczeg Ferenc történelmi művében a szereplők nagy része létező személy, bár a valóságnak nem minden részlet felel meg.
Giovanni Giustiniani Longo valóban sokat tapasztalt parancsnok volt, aki a saját kezdeményezésre és költségére szervezett sereggel érkezett Bizáncba: összesen 700 felfegyverzett katonát hozott két gályán. XI. Konstantin Lemnosz szigetét ajánlotta fel Giovanninak, ha sikerül elhárítani az oszmán veszedelmet.
A genovai parancsnok hősiesen harcolt végig a bizánci császár mellett, noha a helyi hatalmasságok nem néztek rá jó szemmel. A végső ostrom napjára már nagyon kimerült, előző nap meg is sebesült, de rettenthetetlenül harcolt a cölöpgátnál lévő védvonalon. A törökök ellenállása már hajszálnyit gyengülni látszott, amikor Giovanni súlyosan megsérült. Arra kérte katonáit, vigyék vissza a gályára, hogy orvos lássa el a sebét. Konstantin könyörgött neki, hogy tartson ki, de nem sikerült meggyőznie a kimerült genovait. Katonái – látva vezetőjük visszavonulását – maguk is menekülni kezdtek. A törökök észrevették a védelem meggyengülését és végső csapást mértek a megtépázott, maroknyi csapatra.
Giovanni Giustiniani Longo elhajózott Bizáncból, de néhány nappal később belehalt sérüléseibe Híosz szigetén.
A történetírók közül sokan a mai napig úgy vélik, a hős Giovanni sebesülésének és visszavonulásának döntő szerepe lehetett Bizánc bukásában.
- Az özvegy Karnyóné premier Dörner György ajánlásával (videó)
- Az özvegy Karnyóné premier – Gregor Bernadett ajánlásával (videó)
- Az özvegy Karnyóné premier – Bátyai Éva ajánlásával (videó)
- Hamarosan premier – Az özvegy Karnyóné (videó)
- Az özvegy Karnyóné premier – Timkó Eszter ajánlásával (videó)