Újszínház - Klasszikus értékek. Magyarul.

Repertoár

A bolondok grófja

A pesti idős, dúsgazdag bankár válaszút elé állítja fiát. Lehet belőle bankár, politikus, amit csak akar, és átad neki egy kisebb vagyont. Koromfi Árpád azonban inkább egy kastélyt szeretne vidéken, ahol elgazdálkodhat. Vásárol is egyet magának, rendkívül jutányosan – de ennek a nagy kedvezménynek ára van. A kastély új tulajdonosának meg kell tartania a személyzetet és a házban élő fiatal grófkisasszonyt. Koromfi a kastélyba érkezve kénytelen szembesülni vele: a személyzet egytől–egyig gyengeelméjű... A grófkisasszony pedig nem hajlandó beszélni, csak énekel. A új tulajdonos azonban nem hagyja magát, elhatározza: meggyógyítja bolondjait, hogy ezzel saját életét is rendbe hozza.… A finom humorral átszőtt, helyzetkomikumokban bővelkedő, és komoly etikai iránymutatással is bíró komédia ritka vendég a magyar színpadokon. Igazi jókais mű, irodalmi és színházi csemege, békebeli hangulat, sziporkázó alakítások.

Színlap »

 

A funtineli boszorkány

"A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert." Wass Albert, az amerikai emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója, a rendszerváltás után vált igazán ismertté. Legnépszerűbb sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre fordított regénye, "A funtineli boszorkány”. Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet. Nuca, a megejtő szépségű, veszedelmes havasi tündér–boszorkány lírai történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag, mozgalmas, látomásos és látványos formában, az Újszínház társulatával.

Színlap »

 
 

A kőszívű ember fiai

„A föld ne forogjon, hanem álljon” ezek Baradlay Kázmér utolsó atyai szavai a dicső negyvennyolcas magyar szabadságharc előtti napokban. Ekkor azonban a világ végérvényesen megváltozik. Minden másképpen alakul, mint ahogy a családfő eltervezte. Akinek jeles polgári karriert szán, feláldozza magát a haza oltárán, akinek remete életet jelöl ki, megnősül, a legidősebb fiú sem marad otthon, hanem elindul az önálló élet felé. A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A színes történelmi tabló szereplői: Haynau, Zichy gróf, Tallérossy Zebulon, a Plankenhorst lányok. Mindehhez a díszlet a tizenkilencedik századi magyar nemesi élet romantikus színhelyei: kastélyok és bécsi báltermek világa. Tolcsvay Béla zenéje teszi felejthetetlenné az élményt, aki Jókai verseit zenésítette meg egyedülálló hangszerelésben.

Színlap »

 

A királylány bajusza

Ágacska, a meseszép királylány nem akar férjhez menni. Sokkal szívesebben tölti az idejét könyvei társaságában. Szülei elkeserednek, kérők hadát toborozzák az udvarba. A királylány azonban ravasz, s hogy megtalálja a kérők közül az igazit, fergeteges tréfát eszel ki. Vajon mi lehet ez a tréfa? Páskándi Géza humorral átszőtt zenés mesejátéka ma is aktuális, hiszen hány és hány „szingli királylány” várja a mesebeli herceget… sokszor nagyon leleményesnek kell lenni, hogy az ember ráleljen…

Színlap »

 
 

A királynő aranyból van (Stuart Mária)

Stuart Mária történetének középpontjában a szakrális királyság kérdésköre áll. Mária spirituális alapon vezetné Skóciát, mindebben pedig összeütközésbe kerül országa egyházi és világi vezetőivel. A machiavellista alapon működő társadalom kiveti magából a tiszta, krisztusi elveket valló és ezeket az életben megvalósítani szándékozó királynőt. Mária és Erzsébet összeütközésében az ész és az érzelem harcát láthatja a néző, a belső értékek és a hatalom alapú társadalom ellentéte tárul fel, kiválóan megírt, rendkívül izgalmas dialógusokban. Igazi szenvedélyes középkori történet, modern felfogásban.

Színlap »

 

A második teríték

Robert Adam, NATO főtiszt szupertitkos kiküldetésben a Közel–Keleten védi Európa békéjét. Csúcstalálkozóra érkezik, amelyről rendkívüli eltávozást kap, így egyszer csak belép saját lakása ajtaján. Az idegileg kimerült főtiszt az asztalon két terítéket talál. Tébolyult gyanakvásba kezd… A sodró erejű történet igazi kortárs bemutatót ígér Kökényessy Ági és Kaszás Géza főszereplésével.

Színlap »

 
 

A Noszty fiú esete Tóth Marival

Egy 1901–ből származó újságszenzáció az alapja Mikszáth híres regényének. A humorból kibomló szatíra mellett idilli társadalom– és zsánerrajz, számtalan magyar archetípus, romantikus cselekményszövés, tiszteletet parancsoló életbölcsesség, szikrázó szerelmek – békebeli miliő elevenedik meg előttünk egy olyan korból, „mikor még a méz is édesebb volt”. Támogató: NKA

Színlap »

 

A vörös bestia

Nyár, Velence, napsütés, tenger, a Lidó finom homokja… és egy fiatal magyar bankár, aki itt akarja eljegyezni menyasszonyát annak családja jelenlétében. Ám az idilli állapot nem tart sokáig, váratlanul beüt a vörös mennykő egy szélvészként száguldó fiatal hölgy személyében… Minden fenekestül felfordul, s a szépreményű bankárból hirtelen szerencsétlen flótás lesz. De ki is ez a nő valójában? Mit akar? Miért akarja tönkretenni? Mikor hazudik, s mikor nem? A komikus helyzetek fergeteges iramban száguldanak a végkifejlet felé…

Színlap »

 
 

Az áldozat (Szent Margit legendája)

A tatárok elől menekülő IV. Béla születendő lányát Istennek ajánlja. Margit a domonkos rendi apácák közé kerül, ahol kiemelkedik társai közül odaadásával és szolgálatkészségével. Margit tudatosan vállalja az áldozat szerepét, hogy megmentse országát. Nélküle IV. Béla sem érdemelhette volna ki a „második honalapító” történelmi rangot. A középkorban játszódó dráma ereje, mély vallásossága, modern szellemisége erősíti hitünket és kiszakít a mindennapok fásultságából. Meseszép gondolatok, letisztult magyar nyelven. „Az áldozat” a II. Keresztény Színházi Fesztivál díszelőadásaként kerül bemutatásra.

Színlap »

 

Béres

Béres József, a Széchenyi–díjas kutató–feltaláló a hetvenes évek elején alkotta meg a Béres Cseppet. 1975–ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene. Következő évben bejelentette a szabadalmat, amely gyógyhatású készítményként került forgalomba. 2000–ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították A drámai fordulatokban bővelkedő kortárs színmű megrendítő képet fest a Kádár–korszak bürokratikus viszonyairól, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt. Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása ellenére sem hagyta el hazáját, ragaszkodott ahhoz, hogy találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását. „…Egyszer csak behívattak a Központi Bizottságba Aczél elvtárshoz, aki azt mondta nekem: „Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a naplóit, kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek.” Erre azt válaszoltam: „Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el.” (Béres József) A világhíres kutató–feltaláló halálának tizedik és a gyógyszer–szabadalom benyújtásának 40 éves jubileumán az Újszínház ezen előadással tiszteleg a Béres–életmű előtt.

Színlap »

 
 

BIZÁNC

Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve 1453. május 29–én zajlik, Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában, azon a napon, amikor a város, s vele a birodalom elbukik. A világtól elvonult Konstantin császár és a világot a saját hasonlatosságára formáló Mohamed, török szultán közt folyik a harc a hatalomért. Vajon miért esik el, miért válik a mohamedán invázió martalékává a keresztény birodalom? Az erőszakos betolakodókkal szemben kevésnek bizonyul a megbocsátást hirdető keresztény kultúra? A történelem ismétli önmagát; párhuzamos helyzeteket teremt, hiszen ma is ezt a veszélyhelyzetet éljük újra. A bizánci birodalom végjátéka ez, ahol mindenki, aki meg akarja menteni az életét, az új uralkodó, Mohamed mellé áll. A mohamedán haderő azonban oly sikeres, hogy elpusztít mindent, ami a régi kultúrából marad, legyen az ember, tárgy, vagy vallási kegyhely. Két politikai rendszer és hitvilág összeütközése zajlik, melyből nem lehet tudni, hosszú távon ki kerül ki győztesen: a régi, vagy az új, a hangos, vagy a néma, az erőszakos, vagy a belenyugvó…

Színlap »

 

Csongor és Tünde

Utak, választások újra, meg újra…és folyton dönteni kell. Ezt az utat járja végig a szerelmes Csongor is. Mindig az eszményi nőt keresve, általa választva a helyes utat, mert Tünde szemében ismeri fel saját magát. A Csongor és Tünde bemutatásával az Újszínház egy számára teljesen új és rendkívül fontos kísérletet vállal, mellyel egy igényes, látványos, izgalmas és érvényes, interaktív beavató színházi előadás létrehozásán túl, több generáció együttes megszólítására törekszünk.

Színlap »

 
 

EX (VII. Olivér)

Egy király megunja a politikát, forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Nem marad más választása: szélhámos lesz. Szerb Antal 1942–43 fordulóján VII. Olivér címen jelentette meg ezt az izgalmas regényt, s nem sokkal ezután vígjáték formájában dolgozta fel a történetet.

Színlap »

 

Hangemberek

Kevés budapesti színház büszkélkedhet annyi "szinkron sztárral", mint az Újszínház. Ugye kórusban kiáltjuk, ki kölcsönzi magyar hangját: Bruce Willis–nek, Jennifer Aniston–nak vagy Pierce Brosnan–nek. De miért keserédes a HANGEMBEREK műfaja? Mert egy mély valóságtartalmú (rendszerváltás utáni) tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét édes és keserű pillanatait sok iróniával és humorral, szívbe markoló tanulságokkal. És talán az is magyar sajátossága, hogy nevetni önmagunkon tudunk a legjobban!

Színlap »

 
 

Kreutzer szonáta

"Drágám! Nagyon szeretlek, mint embert, de – mint nő/férfi már egyáltalán nem érdekelsz." Mondták már Önnek ezt a mondatot? És még él? És aki mondta, ő él még? Mi kell egy szerelmi gyilkossághoz? Megcsalatás? Vagy elég a gyanú? És mivel ölünk? Késsel, kézzel, vagy "csak" szavakkal? Ezek a kérdések foglalkoztatták Tolsztojt, majd a nyomában Gyurkovics Tibort és – valljuk be – mindnyájunkat ma is.

Színlap »

 

Meddig vagyok?!

Esztergályos Cecília neve fogalom a mi kis országunkban. A Jászai Mari –díjas, érdemes és kiváló művésznő rendkívül sokoldalú tehetség: az Állami Balettintézet után a Színház – és Filmművészeti Főiskolán is diplomát szerzett, emellett énekel, fest, szobrászkodik. Színes és mozgalmas életpályájának legjavából egy önálló est keretében ad ízelítőt a nagyközönségnek. A Meddig vagyok?! című előadását az Újszínházban először a Színházak Éjszakáján láthatja a nagyérdemű, majd utána rendszeresen műsorunkra tűzzük.

Színlap »

 
 

Megszámláltatott fák

A dráma hőse egy német katonatiszt, aki áldozati szerepet vállal. De mi készteti arra, hogy vállalja a mártíromságot? Mivel érdemelte ki áldozati küldetését? Három próbát áll ki. Az elsőben egy ártatlanul halálraítélt falu helyett a falu mögötti erdőt löveti szét. A másodikban készen áll arra, hogy feláldozza a saját lelkét, hogy a katonáiét megmenthesse. A harmadik próbája nem más, mint a fák számláltatása. Természetesen értelmesebb foglalatosságot is kitalálhatna, például átállhatna az ellenség oldalára, ha nem döbbenne rá arra, hogy az ellenséges hadseregek parancsnokai sincsenek könnyebb helyzetben. Ők sem hisznek semmiféle igazságban. Ráadásul a háború egyesélyes: azok győznek, akiknek a győzelmét eltervezték a háború igazi felelősei…

Színlap »

 

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Ki ne ismerné a dalt, ki ne ismerné Móricz egyik legjelentősebb regényét, melyből ő maga készítette el a színpadi változatot? A féktelen mulatásra született birtokos és a fiatal feleség konfliktusát? A három nagynéni kacagtató jeleneteit? A titokzatos Lajos bácsi megérkezését? Mindenki összefog a szerelmes házaspár kibéküléséért, de addig még hosszú az út… És ahogy Móricz hősei, úgy az Újszínház sem élhet muzsikaszó nélkül…

Színlap »

 
 

Országjáró Mátyás király

Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az Újszínház ősbemutatója a legérdekesebb találkozásokat gyűjti össze. A kiváló költő – Szőke István Atilla – Mátyás kalandjaiból kilencet dolgozott fel, egytől–egyig tanulságos és mulatságos történetek. Helyey László neve már korábban összeforrt Mátyás királlyal, nála jobb színészt erre a szerepre nem is találhattunk volna. Emléke előtt ezzel a színdarabbal tisztelgünk, szerepét Dörner György vette át. Mellette az Újszínház művészei teremtik meg a hangulatot, vezetik körbe az akkori Magyarországon a nézőt, Miközben Ökrös Csaba, a kiváló zeneszerző dallamai szólnak és folyik a tánc, az ének. Igazi családi szórakozás kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

Színlap »

 

Pöttöm Panna

Pöttöm Panna megszökik nevelőszüleitől, mivel az emberek világában nem talál társat. Béka Öcsi kinézi a kislányt fia menyasszonyának, Pannának azonban mindez nincs ínyére, s szorult helyzetéből két új barát, Vakond Úr és Egér asszonyság mentik ki, akik befogadják és megismertetik azzal a titokzatos földalatti világgal, amelyben ők élik életüket. Pöttöm Panna otthonra lel ebben az ember számára nem mindennapi környezetben, s a szerelem is rátalál... Döntenie kell: ragaszkodik álmaihoz, vagy feleségül megy egyik jótevőjéhez a vakondhoz, és egész hátralevő életét a sötétségben tölti el...

Színlap »

 
 

RICSE, RICSE, BEATRICE

Nagy Feró és a Beatrice zenekar története áll a rock musical középpontjában, mely mostanra már rocktörténeti csemege. Nagy Feró évtizedeken keresztül folyamatosan meg tudott újulni, magas művészi színvonalon valósította meg zenei elképzeléseit. Személyisége alkalmas arra, hogy a magyar hőst, az egyszerű „nép fiát” tárja a nézők elé, aki öntudatosságával, hitével, tehetségével és született színészi képességeivel mindig átlépett az elé gördített akadályokon. A múlt rendszerben a Beatrice a Titkos Szolgálat által megfigyelt együttes volt, a Történeti Hivatal dokumentumainak tanúsága szerint folyamatosan jelentettek koncertjeikről és figyelemmel kísérték a zenekar tagjainak életét. A műben elhangzanak a Beatrice emblematikus dalai, mint a Jerikó, Angyalföld, Nagyvárosi farkas, Motorizált nemzedék, Térden állva, Késő már és természetesen a későbbi slágerek, mint az Azok a boldog szép napok is.

Színlap »

 

Sári bíró

Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A bíró szívesen szabadulna székétől, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. A két vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben…

Színlap »

 
 

​A lélek fegyverzete

NAGY ZOLTÁN színművész és SOLTÉSZ ENIKŐ kántor, zongoraművész istenes versek és zenei művek során kísér bennünket a hit útján, a lelki megtisztulás felé.

Színlap »